.::Chapter 06: A Levi's farmer::.

Sziasztok, Fanni B. vagyok, és ez az első fejezet, amit én teszek közzé. Bocsássatok meg, hogy rövid lett, de ennél jóval hoszabbakat fogok írni.
Remélem tetszeni fog nektek, és várom a véleményeiteket.
A trailer videó készülőben van, és fejléce is hamarosan lesz a blognak.
Nos, nem szaporítom a szót, itt az új rész, fogyasszátok egészséggel.
#hopeyoulikeit
*Faith szemszöge*
-Holnap találkozunk! Jó éjszakát, Amber!- elköszöntem a legjobb barátnőmtől, majd visszamentem Live -hez a konyhába- Figyu… Holnap kirándulni megy az osztály… És kéne egy kis pénz…
-A múlt héten kaptál zsebpénzt. Nos, mire költötted?- tudtam, hogy ezt fogja mondani. Ennél jobban nem is ismerhetne.
-Tudod, volt az a csinos nadrág, ami annyira tetszett…
-Igen, már emlékszem, melyikre gondolsz. Az a farmer, amelyik szegecselt, és kicsit koptatott? Ja, és a legjobbat kihagytam, igaz? A naci Levi's -es, nem?- pontosan arról a farmerről beszélt, ami a szekrényemben pihen. Nem tudtam mást mondani csak az igazat.
-Az a helyzet, hogy tényleg arra a gatyóra költöttem a pénzem, de olyan jól áll!- áradoztam neki, viszont az arckifejezéséből ítélve, nem hiszem, hogy örül az én örömömnek. Az arcáról lerítt a csalódottság. El is hiszem, hogy nem ezt a választ várta, hiszen megígértem neki, hogy addig nem veszem meg, amíg meg nem kapja a fizetését.
-Oké, -kezdett bele, elég higgadtan- mennyit szeretnél?- odasétált az előszobában lévő komódon pihenő táskájához.
-Hát, körülbelül ötven dolcsit...- nyújtottam el félve a mondatom végét. Tudom, hogy sokat kérek, de a kirándulás költsége harminc dollár. A maradék pedig költőpénznek kell.
-Rendben, adok hatvanat- nyújtotta felém az említett összeget. Ledöbbenve fogadtam el és köszöntem meg a pénzt, majd egy almával a kezemben felrohantam a szobámba. Lehuppanva az ágyamra egyből magam mellé kaptam a laptopom. Ráírtam Amber -re, hogy elújságoljam neki, Live mennyire meglepett. De nem volt fent. Mivel fél óra elteltével sem írt vissza, átkattintottam egy másik oldalra és böngésztem még egy kicsit, majd lecsuktam a gépemet. Elmentem lezuhanyozni, megmostam és megszárítottam a hajamat. Visszaérve a szobámba felkaptam a kedvenc könyvem, az Éhezők viadalaát már harmadszorra olvasom. Nagyon tetszik, számomra tényleg megunhatatlan ez a történet. Az osztálytársaim közül senki nem nézné ki belőlem, hogy könyv-mániás vagyok. Pedig így van. Olvastam egy másfél órát, majd bebújva a takaróm alá elnyomott az álom.
Másnap reggel felkaptam gyorsan a kedvenc pulcsim a Levi's-es koptatott farmeremmel, elrendeztem a hajam és a sminkem, majd lerobogtam a lépcsőn. Live éjszakás, így csak hét után ér haza. Addigra én már a buszon fogok ülni a többiekkel...